Mi történik az ajkakban a hialuronsavas injekció után?

Hialuronsav viselkedése az ajkakban

A beadott, keresztkötött hialuronsav (HA) nem csupán „passzív töltőanyag”. A szervezet szöveteiben aktív módon működik együtt az extracelluláris mátrix-szal, elősegíti a fibroblasztok kollagén- és elasztintermelését, és jelentős vízmegkötő kapacitással bír, ami hosszan tartó hidratációt, térfogatot biztosít.

Egy hisztológiai vizsgálat rámutatott, hogy 60 nappal az injekció után a töltőanyag jól látható maradt az ajkak szöveteiben, gyulladás minimális volt, irritáció nem jelentkezett, ami bizonyítja az anyag tolerálhatóságát és a beadási technika megfelelő voltát [1].

BDDE – A „láthatatlan komponens” jelentősége

A hialuronsav keresztkötésére leggyakrabban a BDDE (1,4-Butanediol Diglycidyl Ether) szolgál. Biztosítja a szerkezet stabilitását, de szöveti irritációt is okozhat, ha szabad, nem kötött formában marad a végtermékben.

Egy toxikológiai in vitro vizsgálat kimutatta, hogy 100 ppm fölötti BDDE jelentősen csökkenti a sejtek életképességét, fokozza a reaktív oxigénfajták (ROS), gyulladásos citokinek (például TNF-α és IL-1β) termelődését, valamint a COX-2 expressziót, különösen humán keratinocitákban és fibroblasztokban [2]. Ezért a modern szabványok szerint a szabad BDDE-szintet ≤2 ppm-re kell korlátozni, de ideális esetben ennél lényegesen alacsonyabb szinten tartják [3].

Más keresztkötő anyagok – lehetséges alternatívák a BDDE helyett

Bár a BDDE (1,4-butanediol diglycidyl ether) jelenleg a legszélesebb körben alkalmazott keresztkötő hatóanyag a hialuronsavas töltőanyagok stabilizálására, számos alternatív, azonos hatással rendelkező vegyület is kutatás alatt áll, amelyek célja a potenciális toxikus hatások további csökkentése.

A polietilén-glikol-diglicidil-éter (PEG-DE) egy vízoldékony, nem ionos keresztkötő anyag, amelyet jó biokompatibilitása miatt vizsgálnak. Egy in vitro vizsgálat során PEG-gel keresztkötött HA-gélek kisebb gyulladásos reakciót váltottak ki, és jobb szöveti integrációt mutattak, mint a BDDE-t tartalmazók, miközben viszkoelasztikus tulajdonságaik is megfelelőek maradtak [6]. A divinil-szulfon (DVS) szintén egy vizsgált alternatíva, amelyet bizonyos sejt- és szövetmatricákban használnak, azonban preklinikai adatok szerint nagyobb citotoxicitást mutatott humán dermális sejttenyészetekben [7].

Noha ezen alternatív keresztkötők ígéretesek, jelenleg egyik sem váltotta le széles körben a BDDE-t az orvosesztétikai alkalmazásokban, mivel nem áll rendelkezésre kellő számú hosszú távú humán klinikai adat, amely igazolná hasonló vagy jobb biztonságossági és hatékonysági profiljukat.

HA lebomlása – kontrollált, biztonságos folyamat

A keresztkötött HA lebomlása a szervezetben lassúbb, de természetes, mivel ezen körülmények között a hialuronidáz enzim és makrofágok közreműködésével történik. Fontos, hogy a kiválasztott töltőanyag ne hagyjon vissza csomót vagy idegentest reakciót. A szakirodalom alapján az ún. pendant vagy szabad BDDE mennyiség csak akkor növeli a késői immunológiai komplikációk kockázatát, ha felszabadul és nem bomlik le megfelelően [3]. A megfelelő gyártási eljárások biztosítják a teljes lebomlást és a szerkezet biztonságos felszívódását.

Késői típusú szövődmények és azok lehetséges kapcsolata a BDDE-vel

A keresztkötött HA-tartalmú esztétikai töltőanyagok alkalmazása során ritkán klinikailag jelentős késői típusú szövődmények is kialakulhatnak. Ezek megjelenése gyakran multifaktoriális, de az utóbbi évek kutatásai szerint összefüggésbe hozhatók a termékben maradó szabad BDDE-vel, illetve a sterilitási protokollokkal és a gyártási tisztasággal is [8,9].

• DIR – Delayed Inflammatory Reaction: Hetekkel vagy akár hónapokkal a kezelés után kialakuló, gyulladásos csomók, amelyek gyakran immunstimuláló esemény (pl. fertőzés, vakcina) után jelentkeznek. A reakciók valószínűsége magasabb lehet, ha a termék maradvány vegyszereket, például szabad BDDE-t tartalmaz [8].
• Biofilm-képződés: Krónikus, alacsony intenzitású bakteriális fertőzés, amely a töltőanyag felületén kialakuló biofilm formájában perzisztál. Ezek az esetek gyakran nem reagálnak klasszikus antibiotikumra, és elhúzódó gyulladást okozhatnak [10].
• Vascularis okklúzió: Bár ritka, de súlyos szövődmény, amikor a töltőanyag véletlenül egy artériába kerül és elzárja azt, ami akár szövetelhaláshoz (nekrózis) is vezethet. A gyulladásos reakciók vagy duzzanat késleltethetik a felismerést és súlyosbíthatják a kimenetelt.

Ezek a szövődmények még inkább rámutatnak arra, hogy mennyire fontos a magas tisztaságú, alacsony szabad BDDE-tartalmú töltőanyagok használata, valamint a megfelelő injektálási technika és aszeptikus protokollok betartása.

Biztonság és komfort – a kezelői kontroll fontossága

A töltőanyag viszkoelasztikus minősége és alacsony BDDE-tartalma nagyban befolyásolja az injektálhatóságot. Az új generációs, minimált BDDE-s filler könnyebb beadást, kisebb trauma kockázatot és precízebb formálást tesz lehetővé, ami különösen fontos az ajak érzékeny területén. Emellett a kevesebb szabad BDDE kevesebb irritációhoz és gyorsabb regenerációhoz vezet [4].

Valós klinikai vizsgálatok világosan mutatják, hogy az alacsony BDDE-s fillers tartósan hatékonyak és biztonságosak, minimális mellékhatással és magas páciens-elégedettséggel – egy posztmarketing 6 hónapos multicentrikus vizsgálatban átlag 73 % LFS2 pontnövekedés maradt fenn 6 hónap múlva is, miközben minden mellékhatás enyhe volt [5].

Összefoglalás – miért számít a biológiai minőség és a BDDE minimalizálás?

Szakmai összegzés – Záró gondolatok

A hialuronsavas ajakfeltöltés az egyik legkifinomultabb, mégis leggyakrabban végzett minimálisan invazív esztétikai beavatkozás. Tapasztalataink és a rendelkezésre álló tudományos adatok is azt mutatják, hogy az eredmény tartósságát, természetességét és biztonságát nem csupán az alkalmazott technika, hanem az alapanyag minősége is alapvetően meghatározza.

A keresztkötő technológia – különösen a BDDE jelenléte – olyan tényező, amely hosszú távon befolyásolhatja a szöveti reakciókat. Bár a BDDE-s stabilizálás a mai napig megbízható megoldás, a szabad BDDE minimalizálása kulcsfontosságú a késői szövődmények megelőzése szempontjából. Az új generációs PEGDE-t vagy más alternatív keresztkötőket alkalmazó termékek már ígéretes eredményeket mutatnak, ám a valódi áttörést a hosszú távú klinikai validáció hozhatja majd meg.

A gyakorlatban azonban a legmodernebb töltőanyag is csak annyira biztonságos, amennyire a kezelő ismeri annak viselkedését, és képes azt megfelelően alkalmazni. Az anatómiai ismeretek, az injektálási stratégia, valamint az aszeptikus munkavégzés nem helyettesíthetők.

A jövő útja tehát nem csupán az anyagfejlesztésben, hanem a szemléletformálásban is rejlik: a biokompatibilitás, a molekuláris szerkezet és a klinikai tapasztalat egységes értékelésében. Ha ezek a tényezők találkoznak, valóban elérhetővé válik egy olyan ajakfeltöltési protokoll, amely nemcsak látványos, de tartós és biztonságos is.

Hivatkozások

1. Scarano A, Puglia F, et al. Hyaluronic acid fillers in lip augmentation procedure: a clinical and histological study. J Biol Regul Homeost Agents. 2019;33(6 Suppl 2):103–108. PMID: 32425030.
2. Wei Y, et al. In vitro toxicity assessment of crosslinking agents used in hyaluronic acid dermal filler. Toxicol In Vitro. 2021 Feb;70:105034. PMID: 33096205.
3. Hong GW, et al. Decomposition and changes in vivo post-HA filler injection: a review. J Cosmet Dermatol. 2025;24(1):e16652. PMID: 39466959.
4. The Rheology and Physicochemical Characteristics of Hyaluronic Acid Fillers: Their Clinical Implications. Polymers (Basel). 2022. PMCID: PMC9503994.
5. Massidda M, et al. Real-world outcomes of lip augmentation using a hyaluronic acid-based filler with low BDDE content: a prospective study. Dermatol Surg. 2024. PMID: 38439998; PMCID: PMC10911686.
6. Kim JH, et al. Comparative toxicity study of hyaluronic acid fillers crosslinked with BDDE or PEGDE. Int J Mol Sci. 2024;25(4):2135. PMID: 39788250
7. Christensen L, Breiting V, Janssen M, Vuust J, Høgdall E. Adverse reactions to injectable soft tissue permanent fillers. Aesthetic Plast Surg. 2005 Jan–Feb;29(1):34–48. PMID: 15759096.
8. Snozzi P, van Loghem JAJ. Complication Management following Rejuvenation Procedures with Hyaluronic Acid Fillers—an Algorithm-based Approach. Plast Reconstr Surg Glob Open. 2018 Dec;6(12):e2061. PMID: 30656127.
9. Requena L, Requena C, Christensen L, Zimmermann US, Kutzner H, Cerroni L. Adverse reactions to injectable soft tissue fillers. J Am Acad Dermatol. 2011 Jan;64(1):1–34. PMID: 21167403.